Most két részre szakadt a csapat...

Lauri: Arról van szó, hogy amíg a többiek az utolsó simításokat az albumon a stúdióban, addig én a promócióval foglalkozom, járom Európát, és interjúkat adok.

Milyen lett az album? Elégedett vagy?

Lauri: Kicsit sötétebb, súlyosabb lett, mint az előzőek voltak. Tudjuk, hogy bizonyos daloknál a felvétel után jött egy-egy jobb ötlet. Ez persze idegesítő, de a koncerteken ezeket simán belepakoljuk a számokba.

Fogtok turnézni?

Lauri: Igen, télen nekiveselkedünk. Nagyon szeretünk élőben játszani. Magyarországról csupa jó élményünk van, az emberek nagyon jó fejek, és lelkes a közönség. A Sziget fesztiválon játszottunk valami irdatlan tömeg előtt. Óriási élmény volt!

Megvisel ez a feszített munka tempó?

Lauri: Eszem ágában sincs panaszkodni, bár az tény, hogy a rengetek utazás eléggé fárasztó. Persze amikor a színpadon állunk, mindez már nem számít. Gyerekkorunk óta ezt akartuk, olyan mintha az álmainkat élnénk.

A családotok, barátaitok mennyire bírják, hogy gyakran távol jártok?

Lauri: Megértik. Azok, akikkel felületes a kapcsolatunk volt, lemorzsolódtak, az igazi társak, akikre számíthatunk, mellettünk maradtak és támogattak bennünket.

Vannak szabályok amikor turnéztok?

Lauri: Sok zenész elköveti azt a hibát, hogy a koncertkörútja a véget nem érő bulizásról szól. Mi nagyon odafigyelünk arra, hogy mindig józanul menjünk a színpadra. Piásan nem is lehetne végig bírni.

Van lehetőségetek kikapcsolódásra is?

Lauri: Persze, muszáj, hogy legyen. A feltöldésre, kikapcsolódásra mindig kell időt hagyni, különben kiégnénk, és egy kis idő után magunkat ismételnénk.