Egy ˝átlagos˝ este Hellsinkiben

Liliána és Jada pestre az ELTEre járnak suliba finn szakra. Ezen az egyetemen az első 2 év után a legjobbak finnországi ösztöndíjat kaphatnak. Az idén ez a két lány kapta meg. Július végén izgatottan találkoztak (Finnországban a suli augusztus 1-én kezdődik) és indultak együtt Ferihegyre. A hosszú várakozás után végre elindult a repülő mindkettőjük kedvenc városába Hellsinkibe. Mindössze 4 agyonizgult óra után megérkeztek a hellsinki reptérre.
Boldogan ültek be a taxiba, amely álmaik városának központjába szállította őket. Az autóban lélegzet visszafogva ültek, alig várva hogy megpillanthassák a város főbb nevezetességeit. Lassan megérkeztek szálláshelyükre, amely egy kis lakás volt. Tökéletes két egyetemista számára, nem túl nagy de számukra nem is ez volt  a lényeg, hanem hogy végre itt vannak. Ez a nap elment még erre-arra, de főleg arra, hogy belakják a 3. emeleti "palotájukat". Sokat nevettek talán ilyen boldogok még soha nem voltak. Még nem sejtették, hogy milyen izgalmak várnak majd rájuk hamarosan...
A következő napok arra szolgáltak, hogy minél jobban megismerjék új lakóhelyüket. Miután az útikönyvek által ajánlott látnivalókat mind felfedezték kedvüket lelték abban, hogy csak céltalanul sétálgatnak a városban.
Aztán eljött a szombat! Arról nem szólt egy könyv sem, hogy hova érdemes a pokol városában ilyenkor szórakozni menni... Több helybélinél érdeklődve, általában mindig ugyanazt a három választ kapták: Tavastia, Loose és Lost and Found. Ha ilyen egyértelmű volt a válasz akkor biztosak voltak abban, hogy ezeket a helyeket mind meg fogják látogatni. A szombat hamar eltelt készülődéssel, hogy a maximumot hozhássák ki az estéből, főleg a pasik terén.
Izgalommal várták, hogy végre bele vethessék magukat az éjszakai életbe. Mivel a Loose volt tőlük legmesszebb úgy döntöttek, hogy még józan állapotban oda mennek először... Elindultak a klub felé, az utat nem siették el. Találgatták vajon mi vár rájuk az éjjel. Egyszercsak Jad teljesen váratlanul összeesett. Lili teljesen kétségbeesett, hirtelen nem is tudta, hogy mit csináljon, de aztán hangos kiabálásba kezdett.
- APU!!!! APU!!!! - (Segítség!!) - ordította sírástól elcsukló hangon, reménykedve hogy hátha meghalja valaki.
A kihalt utcán 3 férfialak közeledett. Lil a segítségüket kérte. De hármójuk közül ketten tovább akartak haladni. A göndörhajú srác azonban megszólalt:
- Srácok, segítenünk kellene! Nem tudnak mit csinálni! Hallhatjátok mégcsak nem is finnek. Látjátok mindketten rosszul vannak! Az egyik alapból, a másik meg a barátnője miatt!
- Bocs Pauli, de mi ma nem egészen így képzeltük el az estét... - mondta a sapkás srác. - Bulizni indultunk nem kórházi ápoló bácsit játszani!
- Ez az Lintu tök igazad van! Értsd már meg, hogy mi ma partyt akarunk, meg csajokat! - teszi hozzá a rövidhajú srác.
- A party meg a csajok megvárnak benneteket... és különben is... ők is csajok! - ellenkezik a Paulinak nevezett.
- Jajj Pauli de mi nem egy félhullával és egy sikítozó bőgőmasinával képzeltük el az estét.
- Jaja, lazulj Pauli! Majd megoldják a gondjaikat! Mi megyünk, ők maradnak... - mondta rövid hajú srác és már hátat is fordított a segítségre szorulóknak, és Paulinak. Már éppen indulni akkart a haverjával együtt amikor fenyegető hangon ezt hallották:
- Ez nem így van! Vagy segítetek vagy nem lesz semmilyen buli!!!!
- HÚÚÚÚÚÚÚÚÚ!!!!!!!!!!!!!!! Miért mit csinálsz??? - kérdezték gúnyúsan.
- Szerintetek....????
- Nem azt nem teszed meg!!!!! - mondta a két srác kórusban, és enyhény elfehéredve.
- DE!!!!!!!!!!!!!!
- Csak Eerot ne!!!!! Tudod, hogy nem hagy minket kibontakozni a buliban...
- Ha megtudná, hogy nem akartok segíteni két bajban lévő fiatal, csinos lánynak, mit gondoltok mit csinálna???
- Igazad van... Segítünk! - sóhajtott Lau.
- De aztán party! - kiálltott fel Aki.
- Ok csak csináljunk már valamit!
Eközben JD jobban lett, már visszanyerte az eszméletét és ülő helyzetbe tornázta magát. Ugyan még egy kicst kába volt, de már lehetett látni rajta hogy nem lett semmi komolyabb baja. A jobb tenyerét ugyan felhorzsolta az esés közben, de az se volt súlyos.
- Hogy vagy úristen, mi történt??? Hívjak orvost? - kérdezte Líz.
- Nem nem köszi, jobban vagyok...
- Biztos hogy jobban vagy? - kérdi Pauli, aggodalommal a hangjában.
- Igen, köszi aranyos vagy... De szükségem lenne a vastablettámra... Lila odaadnád?
- Persze, de hol van?
- A kezedben, a táskámban. - felelte Jadi mikőzben felállt.
- Na jól van! Pauli itt nincs szükség már a mi hősködésünkre. - kezdte a rövidhajú srác, és már indult is.
De mintha Pauli meg sem hallotta volna, érdeklődik a lánytól, hogy biztos jobban van-e már, és hogy nincs-e szükségük valamire.
- Tényleg köszi a segítséget. - mondta hálásan Lil. - Már jobban van, menj csak bulizni a barátaiddal, hiszen már nagyon türelmetlenek.
- És hova készült két fiatal, külföldi lány ilyenkor éjjel? - tette fel a kérdést Pauli.
- Miért ti hova készültök most szombat este? - kérdezett vissza Jada.
- Háááát bulizni mentünk volna a Loose-ba! Hova máshova? - mondta a Lintunak titulált srác.
- Na látjátok mi is valahogy hasonlóan terveztük az esténket, csak mi csajok nélkül! - felelte mosolyogva Lil,az előbbi megjegyzésükre gondolva.
- Az ááám... És ezt ki nem hagyjuk! Menjünk is! - szólt közbe Jad.
- Biztos vagy benne? Tudsz jönni?
- Persze! Mikor nem jutottunk mi még el egy buliba, ha oda indultunk???
- Ez igaz! - mosolygott vissza Líz.
- Különben is egy kis jófajta finn vodka majd helyre tesz!
- Azt mindjárt gondoltam. Menjünk!
- Nektek köszönöm a segítséget! Jó szórakozást és bocs, hogy elrontottam az estétek elejét.
- Inkább nekünk kellene bocsánatot kérni! - mondta Lauri, akinek Liliána felkeltette az érdeklődését - Így van Aki?
- Igen télleg bocs! - teszi hozzá Aki, aki jól ismerve barátját tudta hogy ok nélkül nem fog bocsánatot kérni... és hát valljuk be az ötlet, ami haverjának a fejében motoszkált, neki is tetszett.
- Na mi van gyerekek, mi szállt meg benneteket? Hhhhmmm??? - kérdezte csodáldozva Pauli.
- Ha jól hallottam a Loose-ba indultatok? - kérdi kissé félszegen Lintu.
- Jaja.
- Akkor mi lene ha velünk tartanátok, ha már olyan bunkók voltunk? - teszi hozzá Aki. - Mi jól ismerjük a helyet eligazítunk benneteket.
Egymásra nézett a  két lány. Végülis miért ne? Tudták hogy ismerik a srácokat, hiszen nem mások voltak, mint a The Rasmus 3 tagja. Bajuk nem lehet belőle, ha elmennek velük bulizni... Ha meg nem jófejek ott lehet őket hagyni.
- Rendben - válaszolták egyszerre.
Az út a klubbig már nem volt hosszú, aközben beszélgetéssel telt az idő. A lányok elmesélték, hogy honnan jöttek és hogy mit csinálnak itt. A beszélgetés során fény derült arra is, hogy a lányok jól ismerik őket, hiszen ők az egyik kedvenc bandájuk. Nem akartak úgy tenni, mint akik nem tudnak semmiről.
Időközben kiderült hogy Lauri és Aki egész normálisak. Lili sokat beszélgetett Lauval, Jada pedig Akival. Pauli a két pár között vigyorgott. Örült, hogy barátai megnyugodtak és hogy nem is alakul olyan rosszul az estéjük, sőt mi több úgy látszik sokkal jobban fog sikerülni annál, ahogy eltervezték.
A Loose-ba érkezve a fiúk asztalt szereztek, majd ajánlkoztak arra, hogy megkóstoltatják a csajokkal az ország legjobb italát, a rénszarvas könnyét(ez egy jéghideg vodka áfonyával.)
Még csak iszogatás szintjén tartottak amikor megszólalt Pauli telefonja.
- Sajnálom, de mennem kell, a barátnőm hívott hogy hol vagyok már.
- Mi van Pauli, rövid a póráz? - kérdezte nevetve Lauri.
- Ááá, Lauri te ezt nem értheted... - rázta a fejét Pauli. - Nekem most mennem kell! További jó szórakozást! Örülök hogy megismerhettelek benneteket, remélem még találkozunk. - fordult a lányokhoz.
- Mi is nagyon örülünk és köszönjük a segítséget!
Azzal elindult az ajtó felé, mire Aki utánakiálltott:
- PAPUCS!!!
- Az ááám, még el sem vetted te meg máris papucs vagy! Lassan klubot alapíthattok Eeroval!
Pauli, mint aki meg sem halotta eltűnt az ajtóban.
A négy fiatal folytata a felhőtlen beszélgetést. Kiderült hogy jobban kedvelik egymást mint gondolták, bár itt már az alkohol hatása erősen érzékelhető volt rajtuk. Líz jól elvolt Laurival, JD pedig Akival. Beszélgettek, viccelődtek, nevettek - ja meg persze folytaták az italokkal való szorosabb ismeretség kialakítását. Ennélfogva észre se vették hogy csak úgy röpült az idő:
- Záróra - kiabált rájuk a tulaj.
Erre teljesen felháborodtak, ugyanis egyáltalán nem volt még kedvük elmenni. De miután harmadszorra is rájuk kiálltott a csapos végül mégis kelletlenül fölálltak és a kijárat felé indultak.
- Jól van öreg, itt se vagyunk már. - szólt vissza Lau.
- Dehogynem! Én igenis itt akarok maradni! Nem dobhat ki senki! Aki Markus Hakalának hívnak és én vagyok a The Rasmus dobosa! - mondta enyhén illuminált állapotban Aki.
- Kit érdekel hogy ki vagy, akkor is zárás van.
- Na Aki tényleg menjünk! - nyugtatja Jadi. - A Lost and Foundba tuti jó a buli!!
- Biztos? - kérdezett vissza.
- Tuti!!
- Akkor menjünk! Maga meg zárjon már be! - kiálltott vissza, és még mondott magába valamit amiből Jad csak a typela szót értette meg.
A lányok a fiúkhoz képest "józanok" voltak, ezért ők mutatták az utat a srácoknak. Így indultak el a kisé messze lévő Lost and Found felé. A fiúknak úgy látszott egy kicsit megártott az ital, ugyanis az út nagy része alatt a lányokra támaszkodtak. A lányok próbálták támogatni őket, semmit se tudva a srácok fejében lezajló gondolatokról. De egy idő után azért nekik is feltűnt, hogy a srácok ahelyett, hogy a vállukra támaszkodtak volna igencsak elkalandozott néha a kezük. Ők ezt nem bánták, mert azért természetesen ők is élvezték azt, ahogy a fiúk titkon feltérképezik őket.
Ám egyszercsak Lauri keze kicsit túl lőtt a célon és egy igencsak tiltott övezetre tévedt. Erre válaszként Lila keze nagyot csattant Lau arcán. A srác teljesen ledöbbent, miközben mögülük harsány nevetés hallatszott.
- Hát ezt miért kaptam???? - kiálltotta miközbe az arcát dörzsölgette, ahonnan csak úgy virított egy vörös tenyérnyom.
- Azért mert, nem szoktam hozzá hogy részeg pasasok fogdossanak, amikor még józan vagyok! - mondta Lili, némi gondolkodás után, tréfálkozva.
- Miért ahhoz hozzászoktál, ha akkor fogdosnak amikor már nem vagy józan? - tette fel a kérdést Lauri, miután már nem égett úgy az arca.
Erre a kérdésre a kérdezett csupán sejtelmesen mosolygott.
- Mi az Lauri? Egy szúnyog volt a képeden, vagy csak nem érezted elég vörösnek a fejedet? - kérdezte röhögve Aki, miközben Jadával megelőzték őket! Erre Lauri válaszul csak alig hallhatóan motyogott vallamit, majd Lil után indult, aki már rég a többiek nyomába szegődőtt. A lány mindeközben elégtétellel nyugtázta, hogy az előttük haladó Aki igencsak visszafogottan folytatta Jadi testrészeinek végigfogdosását, tanulva abból, ahogy a barátja pórul járt az előbb. Miután Lau is utolérte őket, és megesküdött Líznek hogy ezentúl nem csinál ilyet, újra rátámaszkodott a lány vállára, és közbe sokatmondó pillantás váltott Akival.
Mikor megérkeztek a Lost and Foundba, ott éppen akkor kezdett igazán felforrósodni a hangulat. Legelső útjuk a bárpulthoz vezetett, ahol kértek maguknak egy-egy pohár erősebb májmérget, majd leültek a legelső üres asztalhoz, amit találtak.
Ám amikor mind a négyen elfoglalták a helyüket a fiúk igencsak fészkelődni kezdtek. A beszélgetés az első 10 percben igazán nyugisan telt, de aztán egyszerre Laurinak elege lett az egészből és megszólalt:
- Elég volt!!! Ide figyelj Lili engem az se érdekel, ha megint felpofozol, de én már nem tudom türtőztetni magam!!! - mondta aztán odahajolt és kezeit is szabadjára engedve megcsókolta a lányt. Az érintett úgy megdöbbent ezen, hogy még védekezni is elfelejtett, sőt szinte azonnal visszacsókolt. Egyetlen szempillantás alatt úgy összeragadtak, hogy úgy látszott soha az életben nem lehet többet őket szétszedni.
Aki látva barátja győzelmét azonnal fellelkesült és visszafordult Jadhoz, némi gondolkodás, és egy korty vodka után, megszólalt:
- Tudom, hogy ide most be kéne nyomnom valami jó kis csajozós szöveget, de bevallom hogy én nem a szavak, hanem inkább a tettek embere vagyok!! - mondta, aztán Lau példáját követve máris heves nyálcserébe kezdett a lánnyal. Néhány perc elteltével meg se lehetett különbőztetni melyik nyelv kié.
Mindkét pár olyan jól elvolt, hogy szinte észre se vették ahogy szalad az idő. Egy idő után aztán elfogyott a pia.
- Ó a francba, miért ürül ki folyton ez a pohár? - kérdezte Aki.
- Nem tudom, de ez egyre gyakrabban fordul elő, és most még az üveg is kiürült! - csodálkozott Lauri.
- Talán menjetek el még egy üvegért, addig mi kimegyünk a mosdóba! - mondta Jadi, majd Lilával együtt eltűnt a Nais vessa feliratú ajtó mögött.
Egy gyors sminkigazítás után már jöttek is kifelé, de a fiúk még nem értek vissza, bizonyára még mindig a bárpultnál vannak és az italokat rendelik.
- Helló lányok! - szólt egy hang a hátuk mögött. - Mi az, leléptek a pasijaitok? Ha gondoljátok mi majd gondoskodunk rólatok ma este!
A lányok hátrafordultak, hogy megnézzék ki ez a nagyszájú, de meg is bánták mert szembetalálták magukat két, hatalmas szőrős állattal.
- Mi az, lányok meg se tudtok szólalni két ilyen díszpéldány pasi láttán? - kérdezte a másik.
Ami azt illeti a lányokat inkább a hányinger kerülgette, és azért nem tudtak szólni. A két pasi nem beszélve arról, hogy hogy néztek ki, még bűzlöttek is. Jad végül erőt vett az undorán és megszólalt:
- Ami azt illeti a pasijaink nem léptek le, csak elmentek valami piáért!
- Igazán? Az minket nem érdekel, attól még nyugodtan eljöhettek velünk, ismerünk egy nyugis kis motelt a közelben!
- Kössz, inkább kihagynánk! - mondta Lili, és lerázta az egyik gorilla kezét a válláról.
- Ugyan miért?
- Mert büdösebbek vagytok, mint húsz disznó a szeméttelepen, sok egyéb más mellett.
- Jól hallottam hogy kritizáltad a parfümünket? De mivel olyan jó szivem van, ezúttal megbocsátok. Na gyertek pattanjatok be a kocsiba, majd mi hozzuk a cuccot.
- Nem hallottátok azt, amit az imént mondtunk? Jobb lesz ha elhúztok innen!
- Ja! Menjetek keressetek magatoknak két szép guminőt, az való nektek! - mondta Jada.
De erre a két buldózer már nem tudott reagálni, ugyanis Lauri és Aki épp most ért vissza az asztalhoz, és amint észrevették a két nyomulós pasit, azonnal odasiettek!
- Van valami probléma uraim? - lépett Jada és az egyik pasi közé Aki.
- Igen, ami azt illeti nagyon is van! A legjobb lesz, ha most szépen leléptek innen, és a csajaitokat meg itt hagyjátok nekünk, ha szeretnétek a fogsorotokat továbbra is a szátokban tudni! - mondta fenyegetően a nagyobbik pacák.
- Még szerencse, hogy nekem a műfogsor is jól áll. - mondta Lauri, és szelíden a háta mögé húzta Lilát.
- Szeretnéd kipróbálni? - mondta a hústorony. - Na gyerünk csajok, van egy utolsó esélyetek, hogy idejöjjetek, és megmentsétek ezt a két bájgúnárt attól, hogy laposra tapossuk őket!
- Mi akkor se megyünk veletek!
- Igen, inkább mennénk el két australo phytecussal.
Ezt a két pasi nem nagyon értette, de fél percnyi gondolkodás után elvetették ezt a kis problámát.
- Hát jó, ti akartátok! Most szépen kórházba juttatjuk ezt a kettőt itt, aztán meglátjuk, hogy utána hogy gondoljátok! - azzal fogta magát a nagyobbik gorilla és egy hatalmasat behúzott Aki védtelen arcába.
Jada felsikított amikor ezt meglátta. Gyorsan odarohant hogy megnézze nincs-e komolyabb baja, aztán amikor észrevette a fiú orrából ömlő vért majdnem elsírta magát.
Ezt látva Lauri azonnal cselekedett, és a kezében lévő Finlandiás üveget hozzá vágta a másik pasi fejéhez, és az darabokra tört a félig kopasz koponyán. Az érintett előbb megtántorodott, majd pedig elterült a padlón, amitől szinte minden asztalon ugrottak egyet a poharak. Ezután Lau nagy erővel vetette magát a másik ellenfélre. Egy gyors mozdulattal behúzott neki egyet, de a pasi szinte észre se vette és nevetve vágta gyomorszájon Lintut. De arra nem számított, hogy Aki közben kezében egy söröskorsóval közeledik felé. De sajna a pohár célt tévesztett, bizonyára az alkohol hatása miatt.
- Na mi az, nem vagy elég tökös ahoz hogy szemtől szembe állj ki velem?
- Dehogynem, csak figyelj! Sose húzz ujjat egy olyan emberrel, aki már legalább egyszer túlélt egy találkozást, a sikítozó lányrajongókkal.
Azzal bevitt egy hatalmas balegyenest, amitől a pasinak felszakadt a szája.
A küzdelem kezdett egyre durvábbá válni. Azután nem sokkal, hogy Lauri újra kapott levegőt, magához tért a földön fekvő gorilla. A fejéből szépen szivárgott a vér és már igazán dühös volt. Csak úgy röpködtek a jobb és balegyenesek, és a vendégek menekültek az asztalokat is felborító verekedők elől. Lil és Jada sikítozva próbálták kérni a fiúkat, hogy hagyják már abba. De nem hatotta meg a őket a könyörgés, pedig igen csak vesztésre álltak. Jada még azt is felajánlotta, hogy a pólóját is fellebenti Akinak, ha abbahagyja, de mivel nem jött be, azt mondta hogy mindenkinek megmutatja, csak hagyják már abba, de szavai hatástalanok voltak.
A verekedésnek végül az őrök vetettek véget. Agresszív meggyőzéssel végül elérték, amit akartak és mindannyian lenyugodtak. Jad és Lili sírva rohantak oda a fiúkhoz, hogy megnézzék, hogy mennyire sérültek meg. Ahhoz képest, hogy milyen volt a harc nem is voltak annyira durvák. De miután JD szemügyre vette Aki szép lassan beliluló orrát, nagyon dühös lett és odament ahhoz, aki ezt tette és egyetlen jólirányzott rugással felküldte a férfi golyóit mandulának. A pasi összeesett és nőket is megszégyenítő szoprán hangon kiálltott segítségért. Az őrök ezt nem tűrték tovább, és azonnal lépéseket tettek ellene, kidobták a lányokat Akiékkal együtt a kocsmából. Az utcán aztán a lányok a táskájukból előkerítettek néhány zsebkendőt, és elkezdték letörölni a fiúk arcáról a  vért.
- Nagyon bátran viselkedtetek. - hangzott a két lány dicsérete. Ez nagyon imponált a fiúknak, már szinte örültek, hogy  kaptak elég rendesen.
- Mi lenne, ha jutalmul eljönnétek hozzánk? - tette fel a kérdést Líz.
- Mindössze 5 percre lakunk innen, és azért rátok férne egy kis ellátás. - fűzte hozzá Jad. - Elég rendesen elintézte az a barom az orrodat.
A srácoknak ugyanaz a pár gondolat fordult meg a fejükben fél másodperc alatt... Pont erre az ajánlatra vártak egész éjjel.
- Ó, az nagyon jó lenne, alig bírunk megállni a lábunkon, nagy segítség lenne. - felelte Aki, közben Laurira kitekintve. - És nagyon fáááj az orrom is, de biztos tudsz segíteni rajta.
- Tényleg megtennétek? Angyaliak vagytok! De menjünk is, ez a verekedés nagyon betett nekünk! - mondta Lintu, tettetve fájdalmait. - Lili, ugye továbbiakban is támaszkodhatok rád? - ezt már mosollyal az arcán kérdezte.
- Hááát, nem is tudom... - mondta gondolkozóan Lil. - Jajj, hát persze, ez hülye kérdés volt!!!!
A két pár folytatta az utat a csajok lakása felé, de valahogy nem siették el a srácok. Az az egy biztos, hogy olyan szorosan karolták a lányokat, hogy négyük közül senki sem fázott, pedig nyáron hidegek a hajnali órák erre felé. Lintu és Aki tényleg le voltak lassulva kissé, hiszen az a sok ital megtette hatását, talán ezért nem emlékezett senki pontosan, hogy miket is ittak.
Ennek ellenére Aki még mindig humoránál volt:
- Mi szépet mondhatnék még neked, Jada, hogy végre ledumáljam rólad a bugyidat?
- Mondhatnál akármit, itt az utcán úgyse fogom lehúzni, még a Te kedvedért sem. - hangzott a kérdésre a válasz. Ezt Aki nagy örömmel hallotta, mert ez alapján az este hátralevő részét már előre elkönyvelte magában. Lauri tekintetéből Aki nagy bámulatot olvasott ki, ez még egy lapáttal rátett az önbizalmára.
Az 5 perc már 25 volt, pedig még a táv felénél sem tartottak, köszönhetően az állandó megállásoknak. Ezúttal Lauri akadályozta meg a továbbhaladásukat! Hirtelen letérdelt Líz elé:
- Girl-you lived your life like a sleeping swan... - kezdett rá a nem túl halk szerenádra, valószínüleg a lakók nem kis felháborodására. Sajnos a  szöveg kissé nehézkesen ment, de az a sor mégsem maradt ki,hogy:
- Girl-close your eyes for the one last time... - de ekkor a szerenád abba is maradt, mert Lintunak fontos elfoglaltsága támadt Lil szájában. Miután nagy sokára szétváltak Lila megkérdezte:
- Honnan tudtad, hogy ez a kedvencem?
- Neked írtam! - válaszolta egy részeg ember teljes komolyságával. Ekkor Aki teljesen ledöbbent azon, hogy lehet haverjának ekkora mákja, hogy pont a csaj kedvenc számát nyögi be. Ugy gondolta, hogy ideje még egy próbálkozásnak, hogy JD-t mégjobban lenyűgözze:
- Ha eljössz holnap hozzám megmutatom neked a dobverő gyűjteményemet! - próbálkozott Aki.
- Eddig azt hittem, hogy egészen másfajta gyűjteményed van, annyira le akartad rólam szedni a bugyimat. - nevetett Jada.
- Miért, mondtam olyat, hogy az nincs? - felelte szintén nevetve a srác.
- Lasan megérkezünk. - közlölte Liliána a fiúkkal. Ez a fiúk nagy örömére szolgált, hiszen már teljesen nyeregben érezték magukat. - De előtte még fel kell másznotok a harmadik emeletre!
- Nem probléma! - visszhangozták a lépcsőházba érve. Talán már mondani sem kell, hogy azért a lépcsőzés sem volt számukra egyszerű dolog, az átlagoshoz képest háromszor annyi idő alatt az ajtóhoz érkeztek.
- Akkor itt is volnánk. - nyitotta az ajtót Líz. A csajok bementek, felkapcsolták a villanyt, de ekkor a két fiú még mindig az ajtó előtt állt, fülig érő szájjal.
- Na mi lesz, akkor nem jöttök be? - fordult vissza hozzájuk Jada.
És a fiúk vigyorogva átlépték a küszöböt!

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK...