Összebékülés

- Hova vigyünk majd benneteket? - kérdezte a lányoktól Eero felesége.
- A hellsinki egyetemre, légyszi! - felete Lila.
- Húha, de szorgalmasak vagytok! - csodálkozott Pauli barátnője.
- Igen, néha muszáj! Lógunk mi még eleget! - mondta Jada.
- Pedig hosszú éjszakátok volt! - vigyorgott a reggeli jelenetre gondolva Pauli párja.
- Nem, átaludtuk az egész éjszakát! Hansúlyozom: a-lud-tuk! - bizonygatták ártatlanul.
- Persze! - nevettek az első két ülésen.
Az út további részén is kellemesen beszélgettek, majd az iskolához érve elbúcsúztak egymástól, biztosítva egymást arról, hogy még találkoznak.
A lányok 5 perccel a harmadik előadás kezdete előtt értek be, így nem is voltak nagy késésben.
- Meséljetek mi volt! - támadta le őket hirtelen az egyik barátnőjük.
- Jó, de majd csak óra után! - ígérte neki Lil, mert ekkor már indultak befele az előadóba.
A csajok ismét visszatértek az „alszom az órán” életmódhoz, egészen addig, amíg a mobiljuk el nem kezdett rezegni a zsebükben. Nem kelett sok idő az ébredéshez.
„Szia Kicsim! Unatkozom... biztosan te is! Megvan már a macid? Az enyém nincs! Hogy fogok így aludni? A te hűséges macid Aki”
Jad örömében majdnem felsikított, de szerencsére sikerült visszafognia magát és inkább megírta a választ:
„Szia! Igen unatkozom, mert nem vagy itt! Nincs meg a macim, de azt tudom, hogy a tiéd most éppen egy szörnyű előadáson ül! Hiányzol! Jadi”
- Ejha! - vigyorgott Lili. - Nézd én mit kaptam!
„Egyetlenem! Egész nap csak melletted feküdtem volna az ágyban, és csak néztük volna egymást szótlanul! Hiányzol! Nalle”
- Ez nem semmi! - mosolygott JD. - És a válaszod?
„Lintum! Ígérem, ha haza jössz ez lesz az első közös programunk! ;D Ölellek! Lila”
- Nem fogtok unatkozni az tuti! - nevetett Jada.
- Jaj de piszkos fantáziád van! - mosolygott a lány. - Nem olvastad Lau sms-ét?
- De igen, és nagyon jól tud burkoltan fogalmazni! - nevetett még mindig.
- Na szép, hogy miket gondolsz!
- Jól van na! Tudod, hogy nem kell mindent halálosan komolyan venni amit mondok!
- Tudom, hisz jól ismerlek!
A lányok a nap további részét is azzal töltötték, hogy a fiúk sms-eire reagáltak, de persze arra is jutott idejük, hogy a barátnőiket is beavassák az előző esti buliba. Iskola után, pedig kénytelenek voltak a régóta tervezett finn mobilszolgáltató előfizetéses csomagjára váltani, hogy minden sms-re válaszolhassanak. Ezen a napon már nem beszéltek a fiúkkal telefonon, sem msn-en, hanem hagyták őket, had pihenjenek.
A következő napokban is beszéltek egymással valamilyen formában. Pénteken Lilának nagy ötlete támadt.
- Mi lenne ha meglepnénk Lauékat vasárnap?
- Hogyan? - kérdezett vissza JD.
- Vasárnap Turkuban adnak koncertet, nincs túl messze, elmehetnénk!
- Ez nagyszerű! - mosolygott. - Hívom is Akit.
- Jaj ne! Legyen meglepi!
- Jó! - villant fel Jada szeme.
A vasárnapig lévő két napot a lányok nagy izgalmak közt élték túl és állandó utalásokat tettek a fiúknak egy közelgő meglepetésre.
Vasárnap délelőtt ültek fel Liliék a Turkuba tartó vonatra, hogy az esti 8 órás koncert előtt még a városban is nézelődjenek egy picit.
A koncertre időben érkeztek, és jó helyet szereztek maguknak, de igyekeztek úgy elvegyülni, hogy barátaik ki ne szúrják őket. A show természetesen nagyszerű volt, de hangulatban közelébe sem ért a múltkorinak.
- Na akkor meglepjük őket? - kérdezte Lila.
Jada mosolyogva bólogatott és kézenfogva futottak arra a helyre, ahol a fiúk az autogrammot osztják majd. A fiúk még jó ideig nem bukkantak fel, de mikor megjelentek a rajongók hatalmas üdvrivalgással fogadták őket. A lányok nyugisan vártak a sorukra, sokkal nyugodtabban mint bármelyik másik rajongó. Hamarosan azonban nagyon közel kerültek barátjaikhoz, de ekkor meglepő dolgot tapasztaltak. A fiúk két teljesen idegen lánnyal beszélgettek, és bizony nem úgy, mintha csak barátkozni szeretnének velük. Nem úgy tűntek, mint akik nagyon ellenkeznének a csajokkal való szorosabb ismeretség kialakításától, szabály szerűen flörtöltek velük.
A lányok úgy meglepődtek, hogy percekig meg se tudtak mozdulni. Lauriék miközben továbbra is a két csajjal beszélgettek felnéztek, hogy ki a következő, akinek alá kell írniuk, és nagyon meglepődtek, amikor saját barátnőik feldúlt arcát pillantották meg.
- Sziasztok! - köszöntek a fiúk a lehető legkedvesebben mosolyogva.
- Hogyhogy itt? - kérdezte nagy meglepett gyönyörű zöld szemeivel Lauri.
- Mostmár sehogy! - mondta dühösen Lil, majd hátatfordított meggyőződése szerint kitudja hányadik expasijának, és Jadával együtt, aki csak egy megvető pillantást vetett Akira, villámgyorsan eltűnt innen.
- Várjatok már! - kiabált Aki, és Laurival együtt éppen indultak volna a lányok után a tömegen keresztül.
- Nem, nem lehet! - szólt rájuk az egyik biztonsági őr.
- Dehogynem! - vágott vissza Aki. - Jó hogy nem majd maga mondja meg nekem...
- Aki, igaza van. - mondta Eero. - Majd ha nyugi lesz, akkor megkeressük őket!
- Segítünk! - ígérte Pauli.
Így  a fiúk belenyugodtak abba, hogy maradniuk kell és egyre gyorsabban firkálták alá a neveiket. Mikor nagy sokára befejezték az autogramm osztást, azonnal a lányokat próbálták felhívni.
De a lányok nem vették fel, és még az smseikre se válaszoltak.
- Nem lehet igaz! - fakadt ki Lili. - Álmomban sem gondoltam volna!
- Én se! - mondta JD. - Hogy tehették ezt?
- Még szerencse, hogy eljöttünk! Ha nem vagyunk itt, akkor mintha nem is történt volna semmi úgy jöttek volna vissza! - mondta immár könnyes szemekkel.
- Hát igen... Akkor tényleg szerencse hogy eljöttünk, igy legalább megtudtuk hogy milyenek is valójában... - mondta Jad, majd dühében bevágta a sarokba Aki kabátját.
- Jaj, miket írogat nekem. - háborodott fel Lila.
- Miket? - kérdezte Jad. - Én már a tizedik után kikapcsoltam a mobilom, de előtte se nagyon olvastam.
„Drágám! Beszéljük meg! Nem egészen úgy van, mint ahogy gondoljátok! Jadának is mond meg, hogy Aki is ezt üzeni! Vegyétek fel a telefont kérlek! Nagyon szeretlek! Lauri”
- Na ez azért már több a soknál! Mit üzenget még? Hagyjon békén...
- Azt hiszem én is kikapcsolom. Nem vagyok kiváncsi a további vedd fel, mert úgy szeretlek, és nem is láttál semmit üzenetekre!
A két lány ezek után úgy döntött, hogy inkább nem alszanak itt, mert direkt abba a szállodába jöttek ahol a fiúk is megszálltak, hanem inkább egyenesen a pályaudvarra mentek és felszálltak az első Hellsinkibe induló vonatra.
Hazaérve még sokáig nem tudtak aludni az elkeseredettségtől. A lányok másnap úgy döntöttek, hogy inkább nem mennek iskolába, hanem otthon maradtak, és bánatukban zenét hallgattak egész nap. Persze folytatódtak az állandó telefonhívások, sőt még mailek is érkeztek. Már Pauli és Eero telefonjairól is próbálkoztak, persze sikertelenül. Mikor Lilnek elege lett, hogy vezetékes telefonon is hívogatják őket, és mindig le kell csapnia, ha nagy naivan „hogy nem a fiúk azok” felveszi, fogta és kirántotta a zsinort a falból.
Kedden és szerdán újra mentek iskolába. Eszükbe ötlött a két helyes srác a múltkori csajos buliról és érdeklődtek barátnőiktől, hogy nem lehetne-e velük a kapcsolatot közelebbire fűzni.
- Mi az? Nektek pasijaitok vannak? Vagy nem? - lepődött meg az egyik csaj.
- Már nem... - mondta szomorúan Jadi. - De most légyszi ne kérdezősködjetek, most még nincs kedvünk beszélni róla...
- És különben is, kit érdekel, hogy voltak? Az a lényeg, hogy újak lesznek. - próbálta önmagát vidítani Lila, bár nem sok sikerrel, hiszen ez a viselkedés nem rá vallott.
A barátnőik látták rajtuk, hogy nem gondolják komolyan ezt az új pasi dolgot, csak valahogy könnyíteni akarják a szakítást, de azért megszerveztek egy bulit csütörtökre, ahova a fiúkat is meghívták.
Szerda volt a napja annak, hogy Akiék haza érkeztek a turnéról. Első útjuk természetesen az egyetemhez vezetett, ahol azt várták, hogy barátnőik végre kijöjjenek és szóba álljanak velük. De a lányok számítottak arra, hogy a fiúk idejönnek, ezért megkérték egy barátnőjüket aki kocsival hazavitte őket.
A fiúk aznap még a lakásukhoz is elmentek. De miután a lányok nem engedték be őket, feladták és szomorúan elindultak hazafelé. Másnap megismétlődött az, hogy az iskola előtt vártak rájuk. Ezúttal nem tudták őket kikerülni Liliék, megpróbáltak elmenni mellettük, mint akik nem is látják őket, de ez nem sikerült.
- Sziasztok! - mentek oda gyorsan hozzájuk Lauék. - Kérlek hallgassatok minket végig!
A két lány kelletlenül megállt, és egyetlen szó nélkül csak bólintottak hogy hallgatják őket.
- Nem történt semmi azzal a két csajjal! Csak szimpatikusabbak voltak mint mások, ezért szóba álltunk velük! - kezdte Aki.
- Ja azt vettem észre, hogy szimpatikusak voltak! - válaszolta Jada.
- De komolyan nem történt semmi, csak beszélgettünk velük! - bizonygatta Lintu is.
- De történt volna hogyha nem bukkanunk föl... - mondta dühösen Lil.
- Ez nem igaz... - mondta Lau.
- Persze! Na tudjátok mit? Hagyjuk békén egymást! - vágott vissza Lili és Jadával együtt elviharzottak.
- Komolyan, ez nem lehet igaz! - fakadt ki Lintu. - Fejre is álljunk, hogy hidjenek nekünk?
- Nem egyelőre az is elég lesz, ha este elmegyünk és leisszuk magunkat a Loose-ban! - felelte szomorúan Aki.
- Igazad van! Majd holnap bánkódunk rajtuk megint!
A fiúk nem is sejtették, hogy a lányok is oda indulnak bulizni.
A lányok nagyban készülődtek az esti bulira, ahol ott lesz a múltkor lerázott két srác is. Mindketten próbálták bebizonyítani maguknak, hogy többet Lauri és Aki nem érdekli őket, pedig ez egyáltalán nem volt igaz. Mikor odaértek a két srác már várt rájuk. Rögtön rendeltek maguknak inni, mert szándékukban volt olyan részegre leinni magukat, hogy fel se tűnjön nekik, hogy nem Akiék társaságában vannak.
Mire exbarátjaik odaértek ők már jó állapotban voltak és a két sráccal nevetgéltek.
Mikor Lauék megpillantották őket teljesen ledöbbentek, és hirtelen erős kéztetést éreztek arra, hogy összeverjék a két idegen pasit.
- Na de jó tippet adtál kedves barátom, hogy nekünk pont ide kellett jönnünk! - mondta Lauri Akinak.
- Ez van! - rázta Aki a fejét. - Attól még inni lehet!
- Ja, hogy meglegyen a kéztetés a verekedéshez. - vigyorgott Lauri.
A fiúk elindultak egy üres asztalhoz, és háttal a lányoknak leültek, és kezdték önteni magukba a piát.
- Jaj, pont ők hiányoztak nekünk! - vágott pofákat Jada.
- Kik? - kérdezett vissza Lil, aki észre se vette, hogy Akiék léptek be az ajtón.
- Nézz csak oda, kiknek a hátai virítanak előttünk kettővel.
Lil nagy szemeket meresztett amikor meglátta Lau bozontos haját, amit annyira szeretett benne.
- Jaj neee... - fakadt ki.
- Most mi legyen, menjünk inkább át a Tavastiába? - kérdezte Jad.
- Nem szerintem maradjunk, ők futamodjanak meg, ne mi.
- Igazad van! - mosolygott.
- Valami baj van lányok? - kérdezte a két srác.
- Nem dehogy! - vigyorgott Jada, majd amikor látta, hogy Aki hátrafordul igyekezett közelebb kerülni jelenlegi partneréhez.
- Jaj könyörgöm verjük laposta őket... - mondta Aki, amikor meglátta hogy az idegen pasi átkarolja az éppen hozzábújó Jad vállát.
- Jaj, én még nem vagyok ehhez teljesen készen! De ne aggódj meglesz!
- Akkor megnyugodtam... - mondta Aki, majd visszafordult a vodkájához.
A két srác egyre gyakrabban fordult hátra ellenőrizni a lányokat. Végképp betelt náluk a pohár, amikor a két srác már rendesen tapizta a barátnőiket.
Lauri hirtelen felállt, Aki pedig követte. Odamentek az asztalhoz és Lauri leült, Aki szintén így tett.
- Titeket meg ki hívott? - kérdezte Líz.
- Csak gondoltunk idejövünk egy kicsit... Reméljük, hogy semmi fontosat nem szakítottunk félbe... - felelte Lau.
- Szerintem nem éppen. - vigyorgott Aki. - Bár kérdezzük már meg ennek a két szőke majomnak a véleményét is! - nézett a két srácra.
- Hát ti meg kik vagytok? - kérdezte a Jadát tapogató pasi.
- Hát ha épp tudni akarjátok, annak a két csajnak a barátai vagyunk, akiket épp nagyban fogdostok.
- Ez komoly? - nézett Lilire a másik srác.
- Dehogy is, csak ezek ketten szórakoznak! Ma megint sokat ittak! Vagy csak elgurult a gyógyszerük!
- Hát barátom... - mondta Lau a srácnak. - Ha éppen tudni akarod, ez igaz, bármennyire is tagadja a barátnőm.
- Hát én jobban örülnék ha inkább az exbarátnő kifejezést használnád... - mondta Lil, rá se nézve Lintura.
- Jaj, ne szórakozz, kár szívatnotok ezt a két szerencsétlent! - mondta nevetve. - Jobban jártok ha el is mentek. - mondta a két fiúnak miközben rágyújtott egy cigire.
- Na jó, mi folyik itt? - kérdezte az egyik pasi, mert nem értették az egész jelenetet.
- Engem nem is érdekel már! Tudtam, hogy bolond ez a két csaj! Menjünk is! - indítványozta a másik majd felálltak és faképnél hagyták őket.
- Most boldogok vagyok? - ordított Akiékkal Jada.
- Hát, azt nem mondanám, hogy boldogok vagyunk, akkor lennénk azok ha monoklival távoztak volna...
- Komolyan nektek agyatokra ment az a két csaj a múltkor! - fakadt ki Lil.
- Ha már így szóba hoztad azt az esetett... - kezdte Aki.
- Jaj ne könyörgöm... - fakadt ki JD. - Nincs kedvem már megint végighallgatni, a félreértettétek, nem úgy történt szöveget, inkább most rögtön elmegyünk.
- Mi is meghallgattunk benneteket amikor félre értettük a helyzetet a haverunk buliján! - emlékeztette őket Lauri
- Szóval most az a minimum, hogy ti is meghallgattok minket! - mondta Aki.
- Legyen! Kezdhetitek! - egyezett bele Líz.
A fiúk szépen elmesélték hogy valójában mi történt, hogy csupán azért beszélgettek a két idegen lánnyal, mert ők már sok koncerjükön ott voltak és most alkalmuk volt velük pár szót váltani, és hogy csupán a koncertről volt szó.
- Ugye igaz? - kérdezte Akitól Jada.
- Persze! Miért mondanék mást, ha egyszer így volt?
A két lány még egy kis győzködés után, de végül megbocsátott a fiúknak.
- Olyan nehezen bírtam! - mondta Lila.
- Tudom... - mondta Lau, majd megcsókolta a lányt, és hosszú ideig el sem engedte, nehogy megint elveszítse.
- Nem is értem, hogy lehettem ennyire hülye! - kezdte Jada. - Ugye nem haragszol rám?
- Hát, ha most azonnal nem kapok valami kárpótlást akkor örihari lesz! - vigyorgott Aki.
- Akkor ahogy parancsolod! - és ezzel megcsókolta a srácot, hosszú idő után először.
A két (újra)pár, a kibékülés örömére teljesen összeragadt, és ha néha nem álltak volna meg levegőt venni, akkor bizony hamar megfulladtak volna.
- Tudod Líz, ígértél ám nekem valamit! - kezdte Lauri.
- Valóban? - kérdezett vissza, hirtelen nem ugrott be neki, hogy mi lehet az.
- Igen! De most nincs kedvem felfrissíteni az emlékezetedet, úgyis rájössz magadtól... - vigyorgott Lintu, majd Lilt kézenfogva a kijárat felé sietett, majd egy szempillantás alatt eltűntek.
- Nincs kedved követni a példájukat? - kérdezte Aki.
- Mire gondolsz?
- Hát konkrétan arra, hogy megmutatom neked a hozzám vezető utat.
- Miért Liliék is hozzád mentek? - kérdezte szándékosan Jadi.
- Az őrületbe kergetsz az ilyen kérdéseiddel! - vigyorgott. - Akkor megyünk, vagy inkább itt unatkozunk?
- Menjünk... - egyezett bele JD, majd már el is indult az ajtó felé, és Aki vigyorogva követte.
Eközben Lila még mindig nem tudta, hogy mi barátja terve.
- Hova viszel? - kérdezte Lili.
- Hozzám... Még mindig nem tudod?
- Nem igazán. - rázta a fejét. - Sajnálom.
- Gondolj a hétfői első smsemre! Na most?
- Megvan! - mosolygott.
- Na végre... - nevetett fel Lau, majd kinyittota Lil előtt a lakásának az ajtaját.
- De nekem holnap suli van... - mondta Líz bizonytalanul.
- Igen, de néha mindenki lehet beteg! - vigyorgott Lau.
- Van benne valami!
Azzal Lil belépett a lakásba, és Lau vigyorogva csukta be mögötte az ajtót. Ezekután csak egymással foglalkoztak, teljesen kizárva a hétköznapi dolgokat. Lila most is élvezte Lauri gyengédségét, akárcsak múltkor, de ezúttal a fiú szinte biztos lehetett a sikerben, hiszen a levegő csakúgy izott körülöttük. A hálószoba felé vették az irányt, de közben egy pillanatra sem engedték el egymást, nehogy végül valami mégis elválassza őket a másiktól. Lauri nagyon finoman bánt Lilivel, de egyszer csak megtorpant egy pillanatra.
- Ugye nincs kifogásod ellene? - kérdezte bizonytalanul.
- Gondolod ha lenne, akkor nem szóltam volna már rég? - mosolygott.
- Igaz! - mosolygott Lintu is és folytatta a lány nyakának a csókolgatását.
A két fiatal hamarosan megszabadította egymást a pólójuktól is, így Lauri folyamatosan haladt lejjebb Lili testrészeinek csókolgatásával. Lili tudta, hogy bízhat Lauriban és teljesen biztos volt a dolgában, már most élvezte, hogy együtt vannak, pedig a lényegig még el sem jutottak.
Ezúttal ő volt a kezdeményező a továbbahaldásban és elkezdte megszabadítani Laurit a nadrágjától, aki hasonlóan tett ezután a barátnőjével. Mindketten rá voltak hangolódva  a másikra és ezt kölcsönösen érezték is. Minden vágyuk az volt, hogy örömet okozzanak a másiknak, és ezért mindent meg is tettek. Ahogy egyre tovább haladtak egyre jobban érezték magukat. Nem telt el sok idő és mindketten a boldogságtól kipirult arccal feküdtek egymás mellett, csendben néztek egymásra és Lauri a lány haját simogatta. Pár perc múlva mindketten elaludtak, és reggelig egymás karjai közt álmodtak a másikról.
Eközben Jadáék Akiék lakása felé vették az irányt. Aki már útközben is nagyon be volt indulva  a lányra az utcán kézenfogva szinte úgy húzta maga után.
- Ne siess úgy! - nyafogott Jada, már csak 2 perce Aki lakhelyétől.
- Gyere! - azzal felkapta a lányt és így érkeztek meg a lakáshoz, ahol alighogy beverekedték magukat a néhány napja megjavított ajtón, Aki azonnal csókolgatni kezdte Jadit, és egyből nekiállt leszedni a lány ruháit.
Nem sokat húzták az időt, és azonnal a hálószobában kötöttek ki, ahol Aki a lehető leggyengédebben csókolgatta Jadit a legkülönbözőbb helyeken. Jada teljes mértékben élvezte ezt, és ezúttal nem ellenkezett egy csöppet sem, hagyta, hogy visszakapott barátja örömet szerezzen neki, és ő is erre törekedett. Aki ezúttal sem hozott szégyent magára, és miután elfeküdtek egymás mellett, többször lágyan megcsókolta a lányt, majd mindketten mély álomba merültek.
Reggel a másik lakásban Lauri ébredt fel előbb és egyből a gitrájáért nyúlt. Mivel az éjszaka, miközben Lilivel volt megszólalt a fejében egy új, nagyszerű dallam és még az esti pillanat jegyében muszáj volt memorizálnia.
- Mit csinálsz? - nézett rá álmosan Lil.
- Egy új számot írok... - mosolygott a lányra Lauri. - Tegnap jutott az eszembe, de most egy résznél elakadtam, kellene egy kis inspiráció... Nem ülsz ide mellém?
- Hát, ha én ebben tudok neked segíteni! - mosolygott, és egy szál lepedőben odaült mellé.
- Minek az a lepedő? - kérdezte Lintu vigyorogva. - Amikor megihlettél akkor sem volt rajtad semmi.
- Ez igaz... De amikor megihlettelek akkor rajtad se volt semmi! Tudod nekem is kell egy kis segítség, hogy a múzsát játszam... - nevetett Líz.
- Rajtam ne múljon semmi!
Azzal Lau fogta és mindkettőjükről lerántotta a lepedőt, majd visszafeküdtek az ágyba, és egymás szemébe néztek.
- Most jut eszembe, hogy nekem te ígértél valamit - vigyorodott el Lauri.
- Igen, és én be is tartom!
Azzal odabújtak egymáshoz, és úgy tervezték, hogy a nap további részét egymás mellett feküdve töltik el.
Közben Akiéknál Jada ébredt hamarabb. Nem bírta ki, hogy ne piszkálja egy picit hétalvó barátját, így elkezdte a hasát simogatni. De mint az már az első nap kiderült, Aki nem egy könnyen felébreszthető pasi, ezért JD tovább ment és puszilgatni kezdte. Majd amikor ez sem hatott, a fiú füleinek nyalogatásába, majd harapdálásába kezdett.
- Mérges vagyok, ha piszkálnak alvás közben, de veled most kivételt teszek! - nyitotta ki szemeit Aki, és a lányra mosolygott.
- De én nem szeretném hogy kivételezz velem... - mosolygott vissza Jad. - Najó, egy kicsit...
- Jó, akkor hatalmas büntetést érdemelsz...
- Na kezdek kiváncsi lenni! Meg is mutatod, hogy mit teszel vagy csak a szádat járatod?
- Na csak figyelj! - nevettet fel Aki.
Azzal magához rántotta Jadit és szenvedélyesen megcsókolta, talán kicsit túlzottan is, mert mind a ketten hatalmasat koppanva estek le az ágyról.
- Áú, ez fájt! De megérte! - vigyorgott a lány. - De azt hittem nagyobb büntetést kap az aki felébreszt!
- Igen, mert most aztán nem engedlek el sehova!
- És azt hiszed, hogy nekem az büntetés, hogy nem engedsz el többet? Mert nem éppen...
- Hát jó akkor mostantól nem is szólok hozzád... - mondta tettetett megsértődéssel Aki. - Egész addig amig nem könyörögsz, hogy bocsássak meg amiért felébresztettél.
- Úgysem teszed meg! - próbálta ezzel a mondattal szóra bírni barátját,aki tényleg nem szólt hozzá most. - Ne csináld már! Jól van, mivel kérjek bocsánatot?
- Hát nem is tudom.... - mondta sejtelmesen mosolyogva Aki. - Mit szólnál hozzá, ha velem töltenéd az egész hétvégét?
- Hogyhogy? Itt, veled?
- Miért kivel mással szeretnéd?
- Hát nem tom... A listámon most más következik a hétvégére... - vigyorgott JD.
- Na szép! Így próbálsz kiengesztelni? De azért reménykedhetek, hogy van hely valamikorra?
- Persze!!! - nevetett fel JD.
- Oké! Akkor ma cuccolunk! Persze nem most, majd délután!
- Cuccolunk? - kérdezte huncutul Jad. - Miért hova megyünk?
- Mondtam már, hogy sírba viszel az ilyen kérdésekkel? - nevette el magát Aki.
- Igen, egy párszor... - vigyorgott a lány.
- Azt hiszem, hogy te ezt élvezed!
- Nem is kicsit!
Ekkor megszólalt Aki telefonja. Mikor fölvette kiderült hogy Eero az, hogy a napi szokásos lelkitámaszt nyújtsa, mert ő még nem tudott a kibékülésről.
- Szia kedves barátom! Valahogy jobban örülnék ha most békén hagynál! - mondta hangjában feltűnő jókedvvel.
- De Aki, nem kellett volna felszedned egy csajt! - papolt Eero, kapcsolva hogy miért ilyen boldog Aki. - Ha Jada ezt megtudja esélyed sincs utána! És meg is értem...
- Jaj, de tudod hogy van ez... Ott van a Loose-ban egy állati csinos csaj és nem bírod ki, hogy ne menj oda hozzá... - nevetett Aki.
- Jó, de onnantól inkább nem akarom hallani, hogy odamentél hozzá, biztos hamar nálad voltatok. De nem hiszem, hogy egy estéért megérte lecserélni rá Jadit!
- Hát pedig szerintem ez egy elképesztően jó este volt... - nevette el magát Aki. - De most megyek gyorsan lezuhanyozok addig beszélgessetek... - azzal Jad kezébe nyomta a telefont.
- Ki az? - kérdezte suttogva Jada.
- Eero! - vigyorgott.
- Szia!!! Elég meglepett a hangod! Más valakire számítottál? - nevetett Jad.
- Nem, dehogy! - tagadta Eero, de persze hazudott. - Örülök, hogy megint együtt vagytok!
- Hát még én!
- Na és minek köszönhető ez a gyors kibékülés?
- Hát annak hogy sikerült tisztáznunk a dolgokat... - mondta boldogan Jad.
- De jó! Kár, hogy csak most! De a lényeg, hogy újra együtt! És Lauriék?
- Hát, ahogy tegnap elmentek a Loose-ból, szerintem újra minden rendben van közöttük! - vigyorgott JD, arra gondolva hogy Lilnek is biztos ilyen jól sikerült az éjszakája.
- Tökéletes reggel ez számomra is! Akkor most hagylak is benneteket! Szia és üdvözlöm Akit is!
- Szia! - köszönt el Jad is, majd kinyomta a telefont.
Néhány óra múlva a másik lakásban is csörögni kezdett egy mobil, és Lau nagyon rossz híreket kapott. Lil látva, hogy barátja teljesen elfehéredett nagyon megijedt.
- Úristen! Mi történt? Mi a baj?
- Betörtek a stúdióba! - nyögte ki nagy nehezen.
- Jaj, ez szörnyű! - kapta a szája elé Lil mindkét kezét.
- Azonnal oda kell mennem, Pauliék már ott vannak... - mondta elkeseredetten Lau. - Remélem nem haragszol, ha most itt hagylak pár órára.
- De igen haragszom ha itt hagysz... Ezért megyek veled... - mosolygott Lil.
- Jól van, nem bánom, de nem lesz időm veled foglalkozni! Hívom Akit, biztos hozza Jadát és akkor ellesztek!
Mikor Aki megtudta hogy mi történt, ők is azonnal a stúdióba siettek.
- Sziasztok! - köszöntötték mind a négyen egymást.
- Akkor menjünk, nézzük meg mekkora a kár és beszéljünk  a rendőrökkel! - indítványozta Lauri.
A fiúk azonnal el is tűntek, és a két lány kettesben maradt.
- Borzalmas hogy igy betörtek ide - nézett körül JD a félig feldúlt stúdióban.
- Szerintem is! Ki képes ilyenre - rázta a fejét Lil.
- És főleg most... - mondta dühösen JD.
- Mivel mi itt segíteni nem tudunk... Mesélj! - kérte Lil barátnőjétől.
- Mit mesélhetnék... - mosolygott. - Egyszerűen nagyszerű volt a tegnapi este... És gondolom a tied is.
- Igen! Csodálatos volt! Meg a reggel is! Egészen a hívásig...
- Egyetértek... Ez nem nagyon kellett most nekünk... És a fiúk tuti hogy az egész hétvégén ezzel fognak foglalkozni... - gondolt JD az előttük álló két napra.
- Hát igen... - gondolt bele Lil is Jada igazába.
- Pedig Aki felajánlotta, hogy költözzek hozzá a hétvégére!
- Jaj ez nagyon jó hír... - mosolyodott el Lil. - És ne aggódj tuti hogyha most nem is, de a jővő héten tuti, megtartjátok majd ezt a hétvégét.
- Remélem, bár szerintem ők sem tudnak mit tenni, most feljelentést tesznek, esteleg egy két interjú és ennyi. De ha mégsem, akkor sem szaladnak el! - vidította saját magukat.
Ekkor bukkantak fel a fiúk, néhány rendőr társaságában. Eero azonnal odament hozzájuk, hogy elmondja hogy mi van. Persze legjobban Pauli és Lauri voltak kiakadva, hiszen a stúdió tulajdonjoga az övék.
- Sziasztok lányok! - köszönt nekik.
- Szia! Na mondjad nagy a kár? Mit vittek el? - kérdezte azonnal Lil.
- Nem, hálistennek nem nagy...annyira. - alig találta  a szavakat. - De Paulihoz és Laurihoz inkább most ne szóljatok, a végén még rajtatok vezetik le a dühüket.
Lil nagyon elszomorodott, mikor meghallotta hogy Lau ennyire dühös. És elhatározta hogyha a rendőrők elmennek akkor mindenképp megpróbálja felvidítani barátját. De sajnos a fiúknak be kellett menniük a rendőrségre, hogy a helyszínelés után megtegyék a hivatalos feljelentést is.
- Lil, most el kell mennem, Akira bíztalak! - azzal megcsókolta barátnőjét.
- Jól van! Siess!
- Sietek! Ígérem! - azzal Paulival együtt távozott.
- Jada, akkor hozzám pakolászunk! Benne vagy?
- Persze! - mosolygott a lány, hogy ezek szerint mégis összejön a hétvége.
- És te is pakolsz Lila! Majd ha Lintu végez átjön érted hozzám és nála töltöd a hétvégét, remélem, mert tőled még nem kérdezte senki!
- Oké! - mondta Lil, és elindult Akiékkal együtt a lakásuk felé.
A lányok itt nagyon gyorsan összepakoltak, legalább egy hónapra, természetesen, jó szokásuk szerint.
- Úristen, ti végleg költöztök? - kérdezte Aki, amikor felemelte  a két táskát.
- Nem - nevettett Jad. - Pedig nagyon gondolkodtam, hogy inkább a nagyobb bőröndött viszem.
Aki elkerekedett szemekkel nézett rá.
- Nyugi nálam is van szekrény, nem kell azt is hoznod!
- Pedig azt még nem is akartam! - húzódott mosolyra a szája.
- De most, hogy mondod... - vigyorodott el Lil is.
Erre Aki gyorsan kitessékelte a lányokat a lakásból, nehogy még eszükbe jusson valami.
Hozzá érve lepakoltak és Aki magára hagyta őket a konyhában egy-egy narancslé társaságában, amíg ő elment összepakolni a szobájában, ugyanis az előző este után erre még nem jutott idő. Mikor visszatért a lányok már egész jó hangulatban voltak, és jókedvűen beszélgettek. Aki odaült melléjük, de épp ahogy bekapcsolódott volna, csöngettek. Mikor kinyitotta Lauri és Pauli álltak az ajtóban, és elég nyúzottnak tűntek.
- Sziasztok! Gyertek, meséljetek mi van!
- Hát feljelentést tettünk, és a rendőrők szerint hamar meglesznek az elkövetők. Állítólag már több közeli... - kezdte mondani Lau, de ekkor abba kellett hagynia, mert barátnője odarohant hozzá, és egy forró csókkal üdvözölte.
- Nos állítólag már több közeli stúdiót kirabolt ez a banda az elmúlt pár hónapban. - fejezte be Lau helyett Pauli, mert nem úgy tűnt, hogy Lil egyhamar el akarja engedni a barátját.
- Akkor végülis ez jó hír! - erőltetett mosolyt Aki az arcára.
- Végülis... - morogta a szája sarkából Pauli.
- Gyertek, igyunk egy sört! - invitálta őket.
Erre mindannyian bementek a konyhába és ott folytatták a beszélgetést. Egy idő után Lau észrevette a bőröndöket az ajtóban.
- Azta Jad te aztán becsomagoltál. Két bőrönd két napra.
- Nem mind az enyém... Az egyik az Liláé.
- Liláé... - nézett csodálkozóan barátnőjére Lauri. - Hogyhogy?
- Mi az Lauri, de megvagy lepve... - szólt közve Aki. - Pedig nekem ma reggel azt mondtad, hogy milyen jó ötletnek tartod ezt.
- Óóóóó, igazad van, emlékszem már! - kapott a fejéhez. - Elfelejtettem...
- Oké... Már azt hittem, hogy közben meggondoltad magad... - mondta megnyugodva Lil.
- Háááát... Tudod... Most nagyon betett nekem ez az egész ügy, úgyhogy talán mégse lenne a legjobb ötlet, hogy hozzám költözz erre a hétvégére... - mondta Lintu. - Nagyon kiborítanálak azt hiszem. - tette hozzá a lány csalódott arcát látva.
- Oké, megértem... - mondta szomorúan Lili.
- Ugye nem haragszol? - kérdezte Lau.
- Nem dehogy... - erőltetett Lil egy mosolyt az arcára. Majd odaült Lau ölébe, hogy meggyőzze a fiút, hogy tényleg nem haragszik.
Kb. fél óra múlva a társaság úgy döntött hogy ideje hazamenniük, mert már elég késő volt. Pauli hazafelé indult a barátnőjéhez, Lau pedig hazakísérte Lilt, így végre Aki és Jad kettesben maradhattak.
- Szerinted hogyan töltsük az estét? - kérdezte Aki Jadát miközben átkarolta.
- Hát ez igazán bonyolult kérdés! - nevette el magát Jad.
Boldogan ölelték meg egymást, és közben az előttük álló hétvégére gondoltak.

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK...