Éjszaka volt. A szél lágyan fújdogált. Mindenki békésen aludt. Állt egy épület ami elég magas volt. A legfelső emeleten a párkány szélén egy lány sétálgatott. Nem sokkal később csak a mélybe zuhant lefele.

   Hirtelen felriadt álmából rémült és izzadt tekintete körbe - körbe nézett a szobán. Nem tudta hol is van valójában. Mindig ezek az álmok gyötrik törékeny kis lelkét. Nem tudott visszaaludni ezért kimászott ágyából és az ablak felé vette az irányt. Melegítőben és egy topban volt. Csak nézett kifele az ablakon és pásztázta a tájat. Egyszer csak gondolt egyet és kinyitotta az ablakot. NEm tudta miért de elkezdett kimászni a párkányra és sétált. Egy kicsit megijedt a mélységétől , de miután a szél elkezdte az arcát simogatni nem törődött semmivel. Nem tudta hova megy és miért , de azt jól tudta, hogy mennie kell. Hosszú vörös haját a szél fújdogálta a kék szeme szinte világított a sötétben. De ez a szem rengeteg bánatot és fájdalmat rejtett. A lány miközben mezit láb mászkált halkan egy dalt dúdolt magában. A dal közepe táján potyogni kezdtek a könnyei. Nem bírta a kínzást és véget akart vetni életének. A dalt is abbahagyta. Széttárta karját és úgy döntött a mélybe veti magát. Hirtelen egy dallam csapta meg a fülét és pár másodperccel később szöveget is hallott. "Girl-you lived your life like a sleeping swam your time has come to go deeper."

Azt hitte megbolondult és hangokat hall. Leguggolt és a fejét fogta. Nem akarta hallani. De a dal folytatódott tovább.

" Girl-the final journey has just begun your destiny chose the reaper." Felnézett és tudta, hogy most ez a valóság. Most az egyszer nem képzelgett. Ez a hang létezik. Felállt és követni kezdte a hangot. Egyre hangosabban szólt a dal és egyre erőteljesebben.  Az eső szemerkélni kezdett így óvatosabb de annál határozotabban követte a hangot. Míg végül odaért. Meglátta végre kitől jön ez a felejthetetlen hang. Egy ablak előtt állt meg és négy fiatal volt egy szobában. Lelkesen zenéltek. Az egyik egy dob mögött ült fekete haja és fekete keretes szemüvege volt. Két srác gitározott az egyiknek nem igazán lehetett látni az arcát ugyanis hosszú göndör hajától semmi nem látszódott. És ott volt ő. Akitől a dal jött. Egy mikrofon mögött állt. Hosszabb fekete haja félig lefele a másik fele az égbe volt állítva ami mellé tollak voltak tűzdelve. Zöld szeme kicsit sápadt arca volt, amin pici cseppekben meg volt izzadva az énekléstől. Az ének abbamaradt, de a többiek nem álltak meg ők folytatták a dalt, de most szöveg nélkül. Az ismeretlen az ablak felé ment. A lányt célozta meg. A lány szorosan az ablakhoz ragasztotta tenyerét így tett a fiú is. 1-2 másodperc múlva kinyitotta azt. A lány megbotlott és leesett vagyis csak majdnem. A párkány szélében kapaszkodott meg. A fiú villámgyorsan utána mászott és próbált neki segíteni. De ekkor folytatta a dalt. "No fear destination darkness" De a fiú tudta, hogy már nem képes visszahúzni, de nem engedte el. Tovább énekelt.

"Girl-close your eyes for the one last time sleepless nights from here to eternity."